Mik�nt fogjuk el a sivatagban �gyelg� oroszl�n(oka)t a hat�rtalan tudom�ny vehemens seg�ts�g�vel �s m�dszereinek v�ltozatos felhaszn�l�s�val?

1. Geometriai m�dszer: �ll�tsunk hengerszer� ketrecet a sivatagba.
a) eset: Az oroszl�n a ketrecben kuporog. A megold�s trivi�lis.
b) eset: Az oroszl�n a ketrecen k�v�l l�zeng. �lljunk a ketrecbe, �s invert�ljuk a falait. �gy magunk a ketrecen k�v�lre ker�l�nk, �m az oroszl�n(ok) a ketrecbe. Figyelem! Az ut�bbi esetben felt�tlen�l �gyelj�nk arra, hogy ne �lljunk a ketrec k�zep�n, mert k�l�nben elt�n�nk a v�gtelenben.

2. Vet�t�ses m�dszer: A val�s�g gy�tr� korl�tait figyelmen k�v�l hagyva tegy�k fel, hogy a sivatag teljesen s�k. A s�kot egy, a ketrecen �tmen� egyenesbe vet�tj�k, majd az egyenest egy, a ketrecben l�v� pontba. �gy az oroszl�n beker�l a ketrecbe (a teljes sivataggal egy�tt).

3. Topol�giai m�dszer: Topol�giailag az oroszlant t�ruszk�nt is felfoghatjuk. Transzform�ljuk a sivatagot a n�gydimenzi�s t�rbe. Lehet�s�g ny�lik a sivatag olyan deform�l�s�ra, melyn�l a visszatranszform�l�skor az oroszl�n �sszecsom�z�dik a h�romdimenzi�s t�rben. Ilyenkor teljess�ggel magatehetetlen.

4. Val�sz�n�s�gelm�leti m�dszer: Ehhez a m�dszerhez sz�ks�ges egy Laplace-ker�k, n�h�ny k�l�nb�z� m�ret� dob�kocka �s egy Gauss-harang. A Laplace-ker�kkel a sivatagon �t furik�zva kock�kat dob�lunk az oroszl�n ut�n illetve ir�ny�ban. Amikor m�r a d�ht�l zih�lva rohan fel�nk, bor�tsuk r� a Gauss-harangot. Ez alatt 1 (azaz 100%) val�sz�n�s�ggel fogs�gban lesz.

5. Newton-fele m�dszer: A ketrec �s az oroszl�n a gravit�ci� miatt vonzz�k egym�st. A s�rl�d�st elhanyagoljuk. Ily m�don az oroszl�n el�bb-ut�bb a ketrecbe ker�l, ni.

6. Heisenberg-m�dszer: A mozg� oroszl�n helye �s sebess�ge egyszerre meghat�rozhatatlan. A sivatagban mozg� oroszl�n teh�t nem foglalhat el fizikailag �rtelmezhet� helyet, ez�rt vad�szata sz�ba sem j�het. K�vetkez�sk�ppen az oroszl�nvad�szat kiz�r�lag a nyugv� oroszl�nokra korl�toz�dhat. A nyugv�, mozdulatlan oroszl�n befog�s�nak �rtelmez�s�t az olvas� k�pzel�erej�re b�zzuk.

7. Schrodinger-m�dszer: Annak a val�sz�n�s�ge, hogy az oroszl�n a ketrecben van, valamivel nagyobb, mint nulla. �gy csup�n �lj�nk le a ketrec mell�, �s v�rjunk v�gtelen hossz�s�g�, kifogyhatatlan t�relemmel.

8. Einstein- vagy relativisztikus m�dszer: Rep�lj�nk k�zel f�nysebess�ggel a sivatag felett. A relativisztikus hosszkontrakci� miatt az oroszl�n szinte 1 val�sz�n�s�ggel pap�rv�konys�g� lesz. Vegy�k fel, tekerj�k �ssze, �s h�zzunk r� egy bef�ttes gumit.

9. K�s�rleti fizikai m�dszer: Vegy�nk egy olyan f�lig�tereszt� membr�nt, amely csak az oroszl�n(oka)t nem ereszti �t. Szit�ljuk �t vele az eg�sz sivatagot. �gy nem is egy cselleng� oroszl�nt siker�lhet elfognunk.

H�t nem d�bbenetes?

Feltehet�en az elm�leti matematikusok �s/vagy fizikusok a legeredm�nyesebbnek t�n� oroszl�nvad�szok, emellett sz�mos sikeres m�don, melyek k�z�l csup�n p�ldak�ppen emelt�nk ki n�h�nyat, tov�bb� mindennem� fegyver �s/vagy er�szak n�lk�l!


cr: TC @ Erik